Gyors összefoglaló
Mi az az asztma?
Az asztma a leggyakoribb krónikus betegség a gyermekek körében világszerte több mint 339 millió asztmás ember él. Az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig az asztma rendkívül alul diagnosztizált és nem megfelelően kezelt, jelentős terhet ró mind az egyénekre, mind a családokra, és gyakran egy életre korlátozza az egyének tevékenységét.
A korlátozott légzés jellemzi, hogy az asztmát gyakran tévesen diagnosztizálják allergiának, mivel a tünetek nagyon hasonlóak és többnyire csak kiváltáskor láthatók. Azonban még akkor is ha tünetmentes, az asztma a tüdőt érintő krónikus gyulladásos betegség, amely mindig jelen van.
Asztmás bárki lehet, bár úgy tűnik, hogy néhány ember érzékenyebb és súlyosabb tüneteket tapasztalhat. Bár az asztma gyakoribb a gyermekeknél, a felnőttekhez képest négyszer kisebb az esélye annak, hogy belehalnak. Sőt, a fiúknál nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma, mint a lányoknál, de a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma, mint a férfiaknál. Tehát, bár az asztma oka jelenleg még ismeretlen, ezen minták miatt a genetikai rendellenességeket tekintik a legvalószínűbb tényezőnek.
Az asztma kórélettana
Egészséges egyénekben az allergének általában kevés minimális problémát okoznak. Az asztmás betegeknél azonban egy allergén vagy más a tüdőbe jutó anyag az immunrendszert idegenként érzékeli, ami kóros immun- és gyulladásos választ, valamint a légutak hiperreaktivitását váltja ki.
Ez a gyulladás a hörgőkben az asztma elsődleges jellemzője. Ezt a hörgőgyulladást a T-helper sejteknek (Th1 és Th2) nevezett immunsejtek okozzák, amelyek citokineknek nevezett gyulladásgátló fehérjéket termelnek. A citokinek-különösen az IL-13-emelkedő szintje a felesleges nyálka kiválasztását is eredményezi, ami tovább akadályozza a légutakat. És végül az asztmás betegek légútjai is túlságosan és túl könnyen összehúzódnak amikor kiváltják őket, ami együttesen zihálást, mellkasi szorítást és egyéb asztmás tüneteket okoz.

Az asztma tünetei
- Köhögés, zihálás, légszomj
- Mellkasi szorítás és légzési nehézség
- Légszomj
- Szorító érzés, fájdalom vagy nyomás a mellkasban
- Alvási nehézségek légzési problémák miatt
- Súlyos zihálás belégzéskor és kilégzéskor
- Köhögés, ami nem áll meg
- Nagyon gyors légzés
- Mellkasi fájdalom vagy nyomás
- Megfeszült nyak- és mellizmok, úgynevezett visszahúzódások
- Beszélési nehézség
- Szorongás vagy pánik érzése
- Sápadt, izzadt arc
- Kék ajkak vagy körmök
Az asztma osztályozása
Enyhe időszakos asztma: Enyhe tünetek hetente kevesebb, mint kétszer, éjszakai tünetek pedig havonta kevesebb, mint kétszer
Enyhe tartós asztma: Tünetek hetente három -hatszor, éjszakai tünetek pedig havonta három -négy alkalommal. Az asztmás rohamok szintén befolyásolhatják a tevékenységeket.
Mérsékelten tartós asztma: Tünetek hetente három -hatszor, éjszakai tünetek pedig havonta három -négy alkalommal. Az asztmás rohamok szintén befolyásolhatják a tevékenységeket.
Súlyos, tartós asztma: Folyamatos tünetek, amelyek nappal és éjszaka is előfordulnak és különösen korlátozzák a tevékenységeket.
Az asztma típusai
Asztma gyógyszerek és kezelések
A szteroidok azonban erős gyógyszerek és veszélyesek lehetnek ha helytelenül használják őket. A második típusú gyógyszer a gyors hatású gyógyszerek, az úgynevezett hörgőtágítók a tünetek gyors enyhítésére. Ezeket a légutak megnyitására és a nyálka eltávolítására tervezték.
Ha túl hosszú ideig használják, ezek a gyógyszerek jelentős mellékhatásokat okozhatnak, például szájfertőzést, fogászati problémákat, legyengült immunrendszert, cukorbetegséget és akár a gyermekek növekedésének leállását. Ezenkívül sok beteg nem tudja kontrollálni, vagy csak részben tudja kezelni az asztmát gyógyszeres kezeléssel. Különösen súlyos asztma esetén a betegek alig találnak enyhülést gyógyszerekkel.
Segíthet a CBD az asztmás betegeken?
A klinikai bizonyíték a kannabidiolra (CBD), mint az asztma életképes kezelési lehetőségére még gyerekcipőben jár, de ígéretes, mivel az adatok nagy része illusztrálja a CBD és az endokannabinoid rendszer (ECS) asztmára gyakorolt hatását.
A kannabinoid receptorok aktiválása megakadályozza az antigén által kiváltott asztma-szerű reakciót tengerimalacokban
A Journal of Cellular and Molecular Medicine folyóiratban közzétett 2008-as állatkísérletben a kutatók értékelték a CB1 és CB2 receptor agonista CP55, 940 (CP) hatását az antigén által kiváltott asztma-szerű reakcióra szenzibilizált tengerimalacokban. Ezenkívül azt is tesztelték, hogy a CB2 receptor antagonista SR144528 (SR) és a CB1 receptor antagonista AM251 (AM) képes -e zavarni a CP hatásait.
A belélegzett antigénekkel szemben egyértelmű asztmaszerű reakciókat mutató tengerimalacok tüdőszövetmintáit vettük kórszövettani és morfometriai elemzésekhez, más immunológiai és gyulladásos paraméterekkel, CB1 és CB2 receptor fehérje expresszióval együtt. Az adatok alapján a kutatók azt állították, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a CP55,940 (CP) kannabinoid receptor agonista képes ellensúlyozni az allergén által kiváltott funkcionális, biokémiai és szövettani tüdőváltozásokat egy allergiás asztma tengerimalac modelljében.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a nem pszichoaktív kannabinoid-analógok (például a CBD) hörgőtágító és gyulladáscsökkentő hatással járhatnak a CB1 és CB2 receptorok szelektív célzása révén. Ez azt jelentheti, hogy ezeknek a kannabinoidoknak az allergiás asztma kezelésében kiegészítőként való terápiás alkalmazása figyelmet igényel.
A 2015-ös Mediators of Inflammation című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók értékelték a szérum citokinszint szerepét az asztma állatmodelljében, valamint a CBD lehetséges gyulladáscsökkentő szerepét a kezelésében.
Huszonegy patkányt három csoportra osztottak: egy kontrollcsoportra, egy asztmás kontrollcsoportra és egy utolsó asztmás csoportra, akik 5 mg/kg CBD-t kaptak. Szérum citokin vizsgálatot végeztünk a patkányok szérumában található több citokin szintjének mérésére. Azt találták, hogy a CBD-kezelés gátolta mind az egy citokin kivételével az összes citokin termelését, mind a tompa Th1 és Th2 válaszokat, ami azt jelzi, hogy a CBD erős immunszuppresszív és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a CBD védőhatást mutat a gyulladásos válaszokra az asztma állatmodelljében. Ezenkívül azt találták, hogy a CBD gátolja a nyálka hiper-szekréciójában szerepet játszó citokinek termelését, ami az asztma fontos jellemzője, és hozzájárul a tünetek súlyosbodásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy eredményeik egy új asztmás kezelés lehetőségére utalnak, mivel a CBD szabályozza a túlzott gyulladásos választ, amely nagyon jól átvihető az emberekre.

A kannabidiol csökkenti a légúti gyulladást és a fibrózist kísérleti allergiás asztmában
Egy másik, 2019 -től származó, nagyobb állatkísérletben, amelyet az European Journal of Pharmacology -ban tettek közzé, a kutatók a CBD szerepét vizsgálták a légúti gyulladás és a fibrózis csökkentésében kísérleti allergiás asztmában.
A kutatók allergiás asztmát okoztak 140 egeren. Elemezték a légzésmechanikát, a kollagénszálak tartalmát a légutakban és az alveoláris septákban, a citokinszintet, valamint a CB1 és CB2 expressziót, hogy értékeljék a CBD hatását ezekre a paraméterekre. Ezenkívül értékelték a CB1 és a CB2 expresszióját az asztmás betegek indukált köpetében, valamint azok összefüggését a légúti gyulladással és a tüdőfunkcióval.
Azt találták, hogy a CBD-kezelés, dózistól függetlenül, csökkenti a légutak hiper-reakcióképességét. A statikus tüdő elaszticitása azonban csak nagy adagokkal csökkent. Azt is megállapították, hogy jelentősen csökkent a kollagén rosttartalom, valamint a gyulladással járó markerek. Az asztmás betegeknél az adatok azt mutatták, hogy a CB1 szint és a tüdőfunkció között markáns, fordított összefüggés van.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a CBD -kezelés csökkentette a gyulladásos és átalakító folyamatokat az allergiás asztma modelljében, és úgy tűnik, hogy a hatásmechanizmusokat a CB1/CB2 jelátvitel közvetíti. A gyulladásos válaszra gyakorolt védő CBD -hatások azonban összetettebbnek tűnnek és általában függetlenek a receptor agonizmustól.